Gasztroterrorkodtunk - Púpozott merőkanál
Miután megbeszéltük Rolanddal, hogy mennyire éhesek is vagyunk, betértünk a Kálvin téren található Púpozott merőkanál nevű kifőzdébe. Előzetes infoként megtudtam, hogy a hely nemrég nyílt, és még igyekszik kiaknázni a fogyasztók szükségleteit. Tipikusan annak a helynek hangzik, ahol az éhes egyetemista barátságos áron egy jó nagy adag étellel ringathatja magát abba a hitbe, hogy házikosztot eszik.
Barátságos környezet fogadott minket, a kiszolgálószemélyzet pedig már első látásra szimpatikus volt. Lelkesedésem csak az a tény lohasztotta le némileg, hogy háromnegyed három magasságában a választék szinte az eszel vagy nem szélességet súrolta. Hogy ebbe részletesebben is belemenjünk, mire odaértünk, maradt egy kis rántott camembert rizzsel, gombaleves, és spenót fasírttal. Roland a rizses rántottsajtnál maradt, kapott hozzá fini áfonyaszottyot is, én pedig gombalevest kértem.
Bár ne tettem volna. Ízetlen volt és sótlan, egyedüli fűszerként a borsot éreztem ki belőle. Parádés időutazás volt ez a régi napközis évekbe, mikor a konyhásnéniktől kikunyerált maradék kakaóscsigákkal csencseneltünk az asztal alatt, mert csak nem akart lemenni az a bizonyos gombaleves. Egész meghatódottan ülök most, a régi szép időkön merengve, de ezt a folyékony izét mégegyszer akkor sem, ha ütnek.
A rántott camembertes cucc korrekt volt (azt már tényleg művészet lett volna elrontani), és mivel még új helyről van szó, hajlamos vagyok szemet hunyni a leveses affér felett.
Na jó, egy feltétellel: ha legközelebb lesz miből választani.
engem ezekben a “főzelékezőkben” az idegesít a legjobban, hogy úgy kell mosakodnom utána, mintha hullát mostam volna, ha nem akarom hogy napokig(ner azt a napot már mindenképp buktam) kajaszag dőljön belőlem. ez is ilyen?
au contraire, itt ilyen nem fordulhat elő. amilyen jó vagyok szőrszálhasogatásban, egy ilyen tény felett nem siklottam volna el ;)
pedig nem hülyeség amit kommandante mond: nem tudom, hogy csinálják, de mintha főzelékben pácoltak volna, úgy belémivódik, már én is észrevettem.
gasztroterrorról jut eszembe: olyan sütőtökkrémlevest főztem, hogy ihaj. és alig várom a nokedlijeinket, vastag szaftokkal.:)
Nagyon jó a cikked-sztem irnod kellene a TV paprika magazinnak mert keresnek amatőr vendéglő tesztelőket akik a profikkal együtt mennek fesztelni de a véleményüket külön közlik le.A cehhet meg a kiadó álja.üdv: